A mi rendezvényünket sem „sponzorálták” pártok, cégek, „híres emberk”. Ezt nem írhatta le senki az adójából. Egyszerű emberek zsíros kenyérrel, teával, palacsintával, süteménnyel, teremmel, papírral, kivetítővel, mikrofonállvánnyal, fényképezőgépükkel, de legfőképpen hozzáállásukkal, idejükkel, segítségükkel.

Aki részt vett benne, azoknak felemelő élményt nyújtott.
Aki nem, az nem tudja miről maradt le.

És mennyi minden mellett megyünk el tudatlanul!

Vagy amiről nem tudunk, vagy nem akarunk tudni, az nem fáj?

Nem fáj az sem, hogy nincs körülöttünk rend?

Nem fáj, hogy szemetet hagyunk magunk után, hogy már szó nélkül elmegyünk a más szemete mellett is?

Nem fáj ebben a nagy media hajcihőben, hogy a közízlést módszeresen rombolják, hogy az értéktelenből lesz az „érték”?

És még sorolhatnám, amiknek fájni kellene!

Mégis inkább hagy köszönjem meg azoknak, akik segítettek, felolvastak, vagy jelenlétükkel erősítettek minket!

Annak a „maroknyi” EMBERNEK.

68 - an olvastak fel. Voltak, akik többször is.

Zenei betétekre nem is maradt idő.

Azért éjjel levetítettük a Wass Albert életéről készült filmet.

Megítélésem szerint összesen 150 - 180 látogatónk volt.

A felolvasók segítségével Wass Albert életművének sokszínűségét, mégis egységes emberségét, elkötelezett magyarságát ismerhettük meg.

Kiemelném a Balassi gimnáziumot,  valamint a 812-es cserkészcsapatot, akik 12-12 fővel olvastak fel.

A szomorúságomat főleg a környező tizenvalahány iskola hiánya okozta!

Koska György

Aki másképp látta, írja meg!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés