Közindítvány a Magyar Köztársaság Elnökének!

Excellenciás Uram!

A magyar nemzet a 2010-es parlamenti választásokon, több mint kétharmados többséggel győzelemhez juttatta a Fidesz-KDNP pártszövetséget. Tette ezt azért, mert 2002 és 2010 között az MSZP-SZDSZ koalíció kormányzásával súlyos morális torzulások és visszaélések történtek, hiányosan teljesült a nemzeti érdek.

2011-ben azonban egyre hevesebb és elvtelen támadás érte a Fidesz kormányt nem csak az ellenzék részéről, hanem az Európai Parlamentben is. Az uniós támadások láttán erős lett a felháborodás nemzeti érzelmű hazai közvéleményben. Ezt mutatta meg a 2012. január 21-i békemenet. Közben a nemzetre ható pénzügyi nyomás tovább fokozódott azzal is, hogy az IMF egyre szigorúbb feltételekhez köti a biztonsági hitelek adását, megnehezítve a hazai államadósság esetében a külső finanszírozást. Ezt látva újra megmozdultak a nemzeti erők, és 2012. október 23-án ismételten meghirdették a békemenetet. E békemenet mottója, hogy a nemzet ne legyen elvtelen függőségben a multinacionális pénzvilágtól. A hazai pénzügyi körülmények azonban alapos gondolkodásra késztetők:



Ma magyar államadósság értéke 20640 Mrd Ft, ami (4 tagú) családokra vetítve 8 millió Ft. Ez az adósság 1990 előtt alakult ki, valójában 1975-79 között volt rohamos növekedése, amikor 3 Mrd $-ról 11 Mrd $-ra nőtt. Az ország az óta sem tud a fogságából kikeveredni. Miatta az ország 1990-ig kb. 13 Mrd $ törlesztési áldozatot hozott, miközben kb. 1,5 Mrd $ közvetlen tőkeértéke keletkezett csak belőle. Ezzel a magyar családoknak egy panellakás ára kára keletkezett. Lengyelország és Bulgária – melynek adósság/fő értékük fele volt a magyar értéknek – indítványozták adósságaik rendezését, és 1993/94-ben sikerült is azt 50%-ra mérsékelni. Ezt a megoldást a hazai vezetés elvetette és helyette felkínált kb. 15 Mrd $ értékű vagyont, amit csak 5 Mrd $-ért sikerült értékesíteniük. A 2000-es évekkel azonban az adósság ismételten elszaladt és az 1990-ben átvett 22 Mrd $-os érték 2012-re 93 Mrd $-ra növekedett. Ez is a magyar családoknak egy panellakás ára kárt okozott. A magas államadósság miatt magas lett a hitelkamat, amit a hazai gazdaság kevéssé tud kitermelni, így az nem fejlődik kellő mértékben. Ezért is legkisebb a hazai GDP fejlődése a visegrádi országok körében. Végül a magas kamat miatt a lakosság csak az általa törleszteni képes svájci frankban tudott hitelekhez jutni, de az árfolyamromlás miatti mára egy millió embert került súlyos törlesztési krízisbe.



A kormány a nehéz pénzügyi helyzetben lépéseket tett egyrészt a devizaadósok helyzetének javítására, másrészt az államadósság szabadabb forrású finanszírozására. Szorgalmazza, hogy a maga magyar lakosság a saját megtakarításából is igyekezzen minél több állampapírt vásárolni. E ponton azonban szükséges már a magyar gazdaság és a lakosság kondícióját figyelembe venni:



A hazai termelő tőkének ma az 1990-es nagyság 40%-a van meg, a külpiacai jórészt elvesztek, a fejlesztések 1/5-öd részre estek vissza. Az alkalmazottak a teljesítményükhöz mérten rosszabbul keresnek, mint a szocializmusban. A bérek 40-50%-kal maradnak el a teljesítményhez mérten. Az elveszett bér 1990-től máig kétkeresős családra vetítve 8-10 millió Ft. Emiatt a magyar családoknak 1990 után egy vidéki családi ház, vagy egy városi panellakás árával megegyező kára keletkezett. Jórészt ebből eredően tíz millió emberből 3 millió a létminimumon él. Nyugatról nézve 6 millió ember szegény, 4 millió embernél nagyon rosszak az egészségügyi és az élelmezési mutatók, aggasztó vitaminhiányok állnak fenn. Súlyos veszély a népességfogyás, amely miatt egy etnikai összeomlás is fenyegeti az országot.

A leírás alapján egy erőnlétileg kimerült, állapotjelzőiben szinte 50-es évekre visszazuhanó lakosságot láthatóan nem lehet a rendkívül magas államadósság finanszírozásába bevonni.

A kialakult helyzetben eljött az idő arra, hogy a magyar államadósság rendezéséhez további lehetőségeket kell keresni. Nem kerülhető el a példaként előttünk álló lengyel és bolgár adósságrendezés. Bár ez óta 18 év eltelt, de közben a magyar társadalmat az adósság miatt még nagyobb veszteség érte. A rendezés 93/94-es elmaradása miatt Magyarország Lengyelországhoz és Bulgáriához mérten egy további hármas-kárt szenvedett el. (ld. a nemzeti vagyon áron aluli eladása, a magas kamat akadályozza a gazdaság hitelhez jutását és az belevezette a lakosságot a káros svájci frank alapú hitelekbe). Ezért ma már Magyarország többszörösen méltó az államadósság mérséklésére. Ennek szellemében ezt a terhet GDP értékben a 2004-ben és 2007-ben uniós taggá váló államok szintjére – kb. 55%-kal – kell mérsékelni. Ezek mellett az 1993/94-es rendezés elmaradása miatt keletkező további – kb. 40 Mrd $-os – összeget is vissza kell kérni. Ennek értékéből nagyrészt pótolható a magyar családok 8-10 millió Ft-os jövedelmi elmaradása.

A magyar kormánynak ugyanúgy kell viselkednie, mint a lengyel és a bolgár kormányok a 90-es években. El kell érnie, hogy ugyanolyan eredményt hozó tárgyalóasztalhoz leülhessen, amihez a lengyelek és a bolgárok leülhettek.

Ha magyar kormányok ez ügyben semmit sem tesznek, a lakosság – főleg a fiatalság – elvándorol, végül kevéssé ellenőrizhető állapotok alakulnak ki az országban. Ezért kell mielőbb az államadósságot rendezni Magyarországon.

A rendezés megvalósulásához első lépés a társadalmi vita elkezdése. Nagyon fontos, hogy a közvélemény előtt, nyílt vita folyhasson le e kérdések mentén.

Ezért arra kérjük az Elnök urat, hogy a magyar közvélemény előtt, egy szélesebb társadalmi vita kialakulásához nyújtson segítséget. Képviselje, hogy a magyar közvélemény részese lehessen a fontos pénzügyi kérdés eldöntésének. A megoldás elősegítéséhez a Magyarok Szövetsége felajánlja az Adósságrendezés című kiadványt, amely 2009 elején, még a világgazdasági válság megjelenése idején készült el. Ez a kiadvány útmutatást adott már akkor a kormányzati köröknek és egyben a széles közvéleménynek is az államadósság rendezéséhez.

Ezt ajánlja a Szövetség minden állami tisztségviselőnek, s egyben a magyar sajtó képviselőinek is az október 23-i demonstráció keretei között.

Budapest, 2012. október 23.

A Magyarok Szövetsége Elöljárói Tanácsa nevében:

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.